Láttam meghalni, tőrrel a mellében
Hisz én döftem belé a tegnapi estében
Ittam a vérét, mohón rázuhantam
Fájdalmát halk szóval lassan kettécsaptam
Kezemben szívével, haraptam nagyot
Köptem ki belőle, mint beoltott tegnapot
Feketén lüktetett mégis fényben ázott
Filterként lógattam a langyos teához
Szavait zártam fakéreg ketrecbe
Savval mártott hangom az övét elfedte
Kérlelő pillái bújtak el másnaphoz
Én ragaszkodtam csak...a tegnapi szeánszhoz
Egyre hidegebb lett s teste dermedtebb
Mellé ereszkedtem az alvadt vér gyermekhez
Loptam még csókot...talán az utolsót
Faraghatok belőle szép díszes koporsót
