2011. október 14., péntek
Szerelmes vers
A házak közt újra hígul
Várd meg, míg újra indul
Magadban
A test, mely lelked háza
Bőröd alatt csontod váza
Akartam
Hogy, csókod még újra égjen
Forrjunk fel egy ölelésben
Közösen
Kezed, majd az arcomra teszed
Hagyd, majd az érzés vezet
Egészen
S ha eljutunk az öröklétbe
A pokolból a menny tüzébe
Elégünk
És végül még szemtől szembe
Emlékszem a legszentebbre
Mely Te voltál.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)