2012. március 29., csütörtök

Memoár morzsalék





Úgy számoltam, mintha telne
S az élet megannyi terhe
Markomban...ott dobogott markomban.

Közben sodródtak a percek
És mi tőlem csak tellett
Kevés...nagyon is kevés volt.

Imitáltam, mintha élnék
Lélegeztem mivel kérték
Tőlem...ezt várták el tőlem.

Mivel mégsem lettem semmi
Életemből elég ennyi
Lezártam...föld alá zártam.

És ma már csak bomló lélek
Támaszkodám szövetének
Időnek...a múló időnek.

Dombok alatt apró hantok
Oszló bőröm, porló csontok
Suttogok...halkan suttogok.