2009. augusztus 27., csütörtök
32
Csókot rejt majd, hogy ha mondja
S a papíron a tinta foltja
Perzseli az üres teret
Elküldve az üzenetet
Mondja el, mit szó nem mondhat
Gondolatok, mit szavak fontak
eggyé akár két szép testet
Teltek így el sok szép estek
S még most is ott a régi izzás
A párás fű s a titkos tisztás
Heveredtünk el, ott mi ketten
Egyedül a naprendszerben
Csillag módra szórtunk szikrát
Tejutakba fűztünk mintát
Ugrottunk át dimenziót
Kéz a kézben...de szép is volt
Most, ím visszatértünk hát a földre
Hogy együtt maradjunk örökre
S majd holtunk után a tejútban
Fürödjünk csillaghullásunkban
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése