Closed

Homlokkal dőlök, koporsóm reszkető falának
Rozsdás szögek merednek a véreres pilláknak
Fény csorog be a gyűszűnyi járaton
Kezeim hetykén mellemre kulcsolom

Fázom, de csak ázott föld, mivel testemet takarom
Halni vágytam, most mégis az életet akarom
Kapaszkodom görcsösen, de nincs már mit markolni
Halott vagyok hát...s próbálom ezt felfogni

Próbáltam meglenni, szaros kis éltemben
Szomorúságomat is egy másik fölé temettem
Voltam az, mi soha nem akartam lenni
Vágytam rá csak egyszer...egymagam maradni

Teljesült az óhaj s most itt fekszem büntetlen
Elszámolás napja jő...Istennel s énvelem
Lesz majd mit egymás, "ártatlan" fejéhez vágni
Itt már úgysem nyerhetek, hát ideje tovább állni

Majd villám csap a korhadt kopjafába
Térjek most már észre, végre valahára
Ahogy ott feküdtem s láttam a síromat
Hallottam apám hangját...szelíden hívogat

"Jöjj fiam, megleszünk itt együtt, mint előtte a földön is"
mire oda értem volna, már zárták a mennyeknek kapuit."