2011. január 26., szerda

Búcsúzó




Meghalni jöttem hát
S hogy, feladják a kenetet
Temetni a jelent
És semmivé lett nevemet

Körvonalam megrepedt

Párologva illan a szó
Szivárogva pislákol
A tombolán nyert koporsó

Elhajlik a célkereszt
Benne saját arcom
Elváló hús, bőrlebeny
Szárad csak a hanton

Körmöm alatt piszok ül
Pipázgat a tornácon
Vér helyének őrzőit
Tartom vissza láncon

Földet öklend a garat
Tüdőm bogarak hazája
Lámpást gyújt a képzelet
A múlt ázott aurája

Nincs más, csak a köszönet
És profilomra égett mosoly
Kés futott át ajkamon
S egy marék szőlőcukor

Búcsúra hajlik a kéz
Törött csonkok szilánkja
Utolsó emlékként vésetve
Az elrothadt kopjafába

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése