Benned

Mond, ugye nem így lesz vége mindennek?
Mint, ahogy a világ összeomlik
Megfogom a kezed s nézzük a képeket
Sose hagyj el...
Sose hagyj el...
Mond ugye tarthatom kicsiny kezed?
S megfoghatom az ég színeit
Látod még mindig remegek
Apró kívánságaim rebbennek szerteszét
Ahogy feledek, mikor rád nézek
Belülről égek...
Belülről égek...
Annyira csábított a másik oldal
Hol tükörképét láttam magamnak
Mindjárt megnyugszom, csak karolj belém
Mint anya a lázas gyermekét, ölelj
Fázom...
Fázom...
Simogasd homlokom s csillapítsd vágyam
Mely érzem felfal, itt mélyen legbelül
Hisz hogyan is mondhatnám el
Több vagy annál ki legfontosabb nekem
Másik oldal...
Másik oldal...
Engedd hogy égjek képzeleted oltárán
Látod a virágok is vérvörösre változtak
Hullajtják emlékeik suhogó záporát
Megtöri őket a nemes szél örökké
Minden nap...
Minden nap....